Fotó: nyílt forrásból

A kemence helytelen működése nemcsak a hatékonyságát csökkenti, hanem növeli a tűz vagy a szén-monoxid-mérgezés kockázatát is.

Amikor az emberek először találkoznak a kályhafűtéssel, az gyakran nagyon egyszerűnek tűnik: dobjunk be fát, gyújtsuk meg, és élvezzük a meleget. Néhány hét elteltével azonban kiderül, hogy a tűzhely nem is olyan egyszerű. Egy apró hiba koromhoz, füsthöz és kellemetlen égett szaghoz vezethet.

Íme az 5 leggyakoribb hiba, amit a fatüzelésű tűzhely tüzelésekor elkövetnek.

Miért nem szabad éjszakára begyújtani a sütőt – mi az optimális gyújtási idő?

Első hiba az, hogy mikor zárjuk be a fúvókát a tűzhelyen. Vannak, akik ezt teszik: amint a helyiség felmelegszik, azonnal csökkentik a levegőellátást, azt gondolván, hogy nincs szükség további fűtésre.

A probléma azonban az, hogy ha a tűzhely még nincs megfelelően felfűtve, a kéményben nedvesség, majd korom képződik, ami végül eltömíti a csatornákat.

Ennek megfelelően a tűzhelyet először hagyni kell jól felmelegedni. Ha a kémény felmelegedett és a huzat normális, sokkal kevesebb korom lesz, és a fűtőberendezést nem kell hamarosan tisztítani.

Második hibaÉppen ellenkezőleg, ez a túl hosszú tüzeléssel függ össze – amikor a kemence a végsőkig dolgozik, és a házat fürdőházzá változtatja.

Ebben az esetben tudnia kell, hogyan kell megfelelően tüzelni a kemencét, hogy ne égesse meg magát, pontosabban, hogy mennyi ideig.

A hosszan tartó fűtés túlmelegedéshez vezet – a fa gyorsabban ég, a tűzhely elhasználódik. A végén a kályha alatti falazat megrepedhet, ami gyakran ahhoz vezet, hogy füst szivárog a házba, ami rendkívül veszélyes.

Ha füstszagot érez a házban, azonnal nyissa ki az ablakokat, és oltsa el a tűzhelyet – ellenkező esetben fennáll a szén-monoxid-mérgezés veszélye.

Ennek elkerülése érdekében, miután a kemence megfelelően elkezdett működni, csökkentse a levegőellátást. A hő egyenletesen oszlik el, a kemence tovább bírja, és Ön is nagyobb biztonságban lesz.

Hogyan kell megfelelően fűteni a kemencét, hogy meleg és biztonságos legyen

Harmadik hiba az a szokás, hogy a tűz végén fát teszünk hozzá.

Sokan ismerik azt a vágyat, hogy a biztonság kedvéért még egy fahasábot bedobjanak. Ennek következtében a kemence túlmelegszik, a téglák felforrósodnak és fokozatosan tönkremennek. A javítás utólag költséges.

Ha hasonló szokást észlel, fejezze be a fűtést egy kicsit korábban, mint szeretné. A felgyülemlett hő így is fokozatosan szétterjed a házban, még ha nem is azonnal.

Negyedik hiba akkor fordul elő, amikor az emberek egyáltalán nem tudják, hogyan kell fával fűteni a tűzhelyet, és túl korán zárják a csappantyút.

Ez a részlet annyira veszélyes, hogy minden tűzhely ajtajára rá kellene írni róla. Ha ugyanis bezárjuk a kéményt, miközben a parázs még parázslik, a szén-monoxid nem az utcára, hanem a házba kerül. A gáz lassan terjed a szobákban, így könnyű nem észrevenni.

Fontos, hogy a csappantyú bezárásával várjuk meg, amíg a parázs teljesen át nem égett. Ha valahol még mindig parázslik, vigye a parazsat az ajtóhoz, és hagyja kiégni.

Végezetül, ötödik hiba azzal kapcsolatos, hogy milyen fát nem szabad használni a tűzhely begyújtásához. Ezzel még a tapasztalt fatüzelésű tűzhelytulajdonosok sem biztos, hogy tisztában vannak.

Gyakran bármit, ami ég, beledobnak a tűzhelybe. De nem szabad elfelejteni, hogy a különböző fafajták másképp égnek: a tűlevelű fa sok gyantát bocsát ki, a nyírfa erős hőt ad, a nyárfa viszont gyengén ég.