Fotó: nyilvános forrásból

Mit ne tegyen 60 után: káros az egészségre

Forrás:

60 éves kor után az emberi test nem egyszerűen öregszik – teljesen más biológiai és hormonális „sínekre” kapcsol. Ennek a kornak a veszélye nem az útlevélben szereplő számokban rejlik, hanem abban, hogy ragaszkodunk azokhoz a szokásokhoz, amelyek 30, 40 vagy 50 évesen is hatékonyak voltak. De ahogy a pszichológusok és a gerontológusok rámutatnak, az, amit korábban normálisnak véltünk 60 után elkezd ellenünk dolgozni.

Mit kell átnéznie az életminőség és az agy egészségének megőrzése érdekében

Szokásos esti étkezések

Fiatalabb korában az anyagcsere büntetlenül megengedte a késő esti étkezést. A 60. életév betöltése után azonban az emésztőenzimek és az epe kiválasztása természetes módon csökken, és a gyomornedv savassága csökken.

A késői vacsora, különösen a szénhidrátokban gazdag (tea és szendvics, zabkása), az inzulinszint hirtelen megugrását idézi elő. Ez gyulladáshoz, ödémához és zsírvisszatartáshoz vezet.

Jobb, ha a vacsorát 18:00-19:00-ra tesszük át. Válasszon könnyű fehérjetartalmú ételeket (tojás, hal) hőkezelt zöldségekkel kombinálva.

Fogyasszon sült ételeket, szénhidrátokat minden nap

A táplálkozási szakemberek megjegyzik, hogy hatvanéves kor után az ételek elkészítési módja és az ételek kiválasztása döntő tényezővé válik a hosszú élettartam szempontjából. A magas hőmérsékleten, különösen a mélysütőben történő sütés a közönséges burgonyát vagy a fánkot olyan veszélyes vegyületek forrásává változtatja, amelyek gyulladást váltanak ki, és jelentősen növelik a rák kockázatát. Az ilyen ételekről való lemondás nem csupán diéta, hanem valódi módja a szervezet biológiai öregedésének lelassításának.

Ugyanilyen fontos az egyszerű szénhidrátokhoz való hozzáállás teljes újragondolása. A cukor és a fehér lisztből készült termékek hatvanéves kor után az egészség legfőbb ellenségeivé válnak, mivel azonnal tönkreteszik az ereket és megzavarják az anyagcserét. A cukor- és lisztfüggőségtől való megszabadulás és az ellenséges tartalmak fogyasztásának elkerülése „a járda mögül” olyan alapvető szabályok, amelyekkel az elme tisztán és a szervezet tisztán tartható még évekig.

A testmozgás elutasítása

A közhiedelem szerint hatvanéves kor után minél többet kell vigyázni magunkra, és csendes sétákra kell szorítkoznunk, de a modern tudomány mást mond. Az igazi veszélyt a szarkopéniának nevezett folyamat jelenti, amely az izomszövet fokozatos és észrevétlen fogyása, amely az életkor előrehaladtával felgyorsul. Ha az izmokat nem gyakoroljuk rendszeresen, elkezdenek elolvadni, évente akár tömegük két százalékát is elveszíthetik. Ez láncreakciót indít el: a csontok törékennyé válnak, az anyagcsere lelassul, a mozgáskoordináció romlik, ami jelentősen növeli a véletlen esések és sérülések kockázatát.

Fontos felismerni, hogy az erős izmok nem a sportrekordokról szólnak, hanem az Ön megbízható biológiai pajzsáról, amely fenntartja a hormonális egyensúlyt és a normális anyagcserét. Ahhoz, hogy ezt a folyamatot megállítsuk, nem szükséges, hogy kimerítsük magunkat az edzőteremben. Elég, ha rászoksz az egyszerű otthoni gyakorlatokra – lifttel való felvonózás helyett menj néhányszor a lépcsőn, végezz egy sor guggolást egy székre támaszkodva, vagy használj közönséges vizespalackokat könnyű súlyzóként. Az ilyen rendszeres erőfeszítések segítenek a testnek működőképesnek maradni, és energiát adnak az aktív élethez.

Az álmatlanság elkerülhetetlenségként való felfogása

Sokan hozzászoknak ahhoz a gondolathoz, hogy a megszakított vagy zavart alvás az öregedés szükséges része, amelyet egyszerűen el kell fogadni. A valóságban azonban a rossz alvás semmilyen életkorban nem normális.

A krónikus alváshiány alattomosan hat a szervezetre – fokozatosan kimeríti az idegrendszer erőforrásait, ingerlékennyé és fáradttá tesz bennünket.

Gyakran az alvásproblémák nem csupán fáradtságot jelentenek, hanem hormonális változások, például a progeszteron vagy az ösztrogén hiányának a jelét, amelyek a pihenési képességünkért felelősek.

A minőségi pihenés visszanyerése érdekében érdemes áttekinteni az esti szokásokat. A legjobb, ha „digitális csend” szabályt állítunk fel magunknak, és lefekvés előtt legalább egy órával eltesszük az okostelefont vagy a táblagépet. A képernyők helyett próbálkozzon nyugtató rituálékkal – egy meleg fürdő magnéziumsóval vagy illóolajok használata segíthet a szervezetének felismerni, hogy az aktivitás ideje lejárt, és ideje regenerálódni.

Társadalmi elszigeteltség

A pszichológusok meg vannak győződve arról, hogy a hatvanéves kor utáni magány veszélyezteti a fizikai egészséget, ami egészen hasonló a dohányzás éveihez. Ha valaki szociálisan elszigetelődik, a teste a legmélyebb szinteken kezd el hibásan működni – az immunrendszer depresszióba kerül, és a bélműködés, amely közvetlen kapcsolatban áll az érzelmi állapotunkkal, megzavarodik.

Tény, hogy a más emberekkel való élő kapcsolat a legerősebb természetes üzemanyag az agyunk számára. A beszélgetés, az érzelmek megosztása vagy a közös nevetés örömneurotranszmittereket termel, amelyek energiával töltenek fel minket, és biztonságérzetet adnak. Ezen ingerek nélkül az agy kezd veszíteni aktivitásából, és a szervezet nagyobb eséllyel van kitéve krónikus betegségeknek.

Nem kell minden nap hangos rendezvényeken részt venned ahhoz, hogy változást érj el. Bármilyen rendszeres kommunikáció a külvilággal elég ahhoz, hogy az agy „játékban” maradjon. Ez lehet egy rövid beszélgetés a szomszéddal, egy régi barát felhívása vagy akár egy messenger üzenet. A lényeg, hogy ne zárkózz be a négy fal közé, mert minden őszinte interakció erőt ad az immunrendszerednek.

Éljünk úgy, mint régen, mintákban

A kognitív rugalmasság, amelyet a tudósok neuroplaszticitásnak neveznek, agyunk azon képességét jelenti, hogy képes megváltozni és új kapcsolatokat létrehozni. Ez nem tűnik el, ahogy öregszünk, hanem állandó „üzemanyagra” van szüksége új tapasztalatok formájában. Amikor minden nap az előző nap egyforma másolatává válik, az agy energiatakarékos üzemmódba kapcsol, és fokozatosan „aludni” kezd, elveszítve az információk gyors feldolgozásának képességét.

Az új kihívások és ingerek hiánya kedvező terepet teremt a demencia és más kognitív zavarok kialakulásához. Aktív munka nélkül az idegsejtek elveszítik az egymás közötti kapcsolatokat, ami közvetlen hatással van a memóriára és a gondolkodás sebességére.

A szellemi éleslátás fenntartása érdekében fontos, hogy tudatosan szakítsunk a megszokott mintákkal. Ez nem igényel rendkívüli erőfeszítést – próbáljon meg más úton elmenni a boltba, megtanulni néhány idegen szót a reggeli kávéja közben, átrendezni a szobájában a bútorokat, vagy olyan zenét hallgatni, amit még soha nem hallgatott. Minden egyes ilyen apró változtatás keményebb munkára készteti az agyadat, új idegi utakat épít, és szellemileg fiatalabbá tesz.

Próbálj meg „40 éves önmagad” lenni.

Hatvanéves kor után az egyik legnagyobb buktató az a rögeszme, hogy ugyanaz a személy akarsz maradni, aki húsz évvel ezelőtt voltál. Ha mesterségesen próbálod magadat a negyvenéves változatodba préselni, ugyanazt az erőfeszítést, tempót és eredményeket követelve a testedtől, az általában csak kimerültséghez és frusztrációhoz vezet. Ez egyfajta harc a saját természeted ellen, ami értékes energiát vesz el, ahelyett, hogy növelné azt.

Valójában a tested hatvan után egyáltalán nem törött vagy sérült – csak más lett. Most már sokkal okosabb, finomabbra hangolt és rendkívül érzékeny a tetteidre. Ha nem kezeled tovább úgy, mint egy öreg, javításra szoruló gépezetet, hanem elkezdesz rá figyelni, felfedezheted a belső erő forrását.

Az élet igazi új változata nem akkor kezdődik, amikor fiatal vagy, hanem amikor abbahagyod a versengést a múlttal. Ez az az időszak, amikor az önelfogadás válik a legnagyobb értékeddé. Amikor abbahagyod a harcot önmagaddal, és elkezdesz a jelenlegi szükségleteid iránti tiszteletből cselekedni, a tested hálával válaszol, és lehetőséget ad arra, hogy minőségi, mély és teljes életet élj, függetlenül az útleveledben szereplő számoktól.

Azt gondolni, hogy az élet elmúlt

Sok hatvanéves hisz abban a mítoszban, hogy a legjobb évek valahol messze a múltban maradnak. De elfelejtik, hogy ez az „aranykor” általában olyan időszakban van, amikor még nem rendelkezünk anyagi stabilitással, vagy a fárasztó munka évei alatt, amikor még egy rövid pihenőt sem engedhettünk meg magunknak. Hozzászokunk ahhoz, hogy állandó hajszolási üzemmódban éljünk, az igazi örömöket későbbre halasztva, és ennek következtében azt kezdjük hinni, hogy hatvan után az élet fokozatosan elhalványul.

Ezt a kort azonban egészen más szemszögből kellene szemlélnünk. Mi, pontosan hogyan jön el most az a tökéletes idő, amire egész életünkben vártunk? Ez az az időszak, amikor végre lehetőséget kapsz arra, hogy megállj, elvonatkoztass a végtelen kötelezettségektől, és elkezdd pontosan úgy tölteni a napjaidat, ahogyan neked tetszik, nem pedig ahogyan a körülmények megkövetelik. Megszabadulsz attól a kényszertől, hogy bizonyíts valakinek valamit, vagy hogy időben érkezz valahová.

Az oldal nem biztonságos! Minden adatod veszélyben van: jelszavakat, böngészési előzményeket, személyes fotókat, bankkártyákat és más személyes adatokat használnak fel a támadók.